|
 |
|
|
A VITÉZI REND TÖRTÉNETE
A Vitézi Rend gondolata az ezeréves történelmi múlt alapjára épült, gyökerei visszanyúlnak nemzeti fejlődésünk legrégibb korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt. II... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MAGYAR MITOLÓGIA
A magyar néphit, a népmesék, a mondák, az archaikus népi imák és ráolvasások, valamint a népművészet és a népszokások alapján rekonstruálható mitológiai elképzelések rendszere. Hasonlóan más európai népekhez (pl. a szlávokhoz), a magyarban sem maradtak fenn kimondottan mítosznak tekinthető szövegek, de a rendelkezésre álló töredékes adatok segítségével m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szervusz Kedves Látogató!
Ha szeretnél 150 pontot kapni, akkor nincs más dolgod, mint a nap kérdéseire válaszolni. Három helyes válasz esetén kapsz 150 pontot.
Kérésem csupán annyi, hogy a válaszotok után zárójelben írjátok oda a nick (azonosító) nevete... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiszely István:Ősmagyarok viselete
Viselet
Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr.Kiszely István:A magyarok őstörténete
Előszó
"Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon."
(Kölcsey Ferenc)
BEVEZETÉS
Egy népet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- és tárgyi kultúrája valamint nyelve határozza meg. Legmaradandóbbak biológiai-élettani jegyei, legváltozékonyabb nyelve - ezt esetenként "cserélheti" is. Ha egy né... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A jászok
A Jászsághoz 15 települést sorolnak; területe 185 500 kataszteri hold, lakóinak lélekszáma százezer fölötti, de a magukat "jászoknak" tekintők száma ennél lényegesen több, hiszen ott találjuk őket a Jászság 30-40 kilométeres körzetében Hatvantól Kiskundorozsmáig, a Duna-Tisza közén, a Nagykúnság déli részén, Makó környékén és a dunántúli Fejér megyében is. A XII... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A kunok
A kun belső-ázsiai török (türk) nép. A Góbi-sivatag északkeleti peremvidéki szálláshelyeikről a kínai források emlékeznek meg, ahol a qun, mint a legkeletebbre sodródott török nép élt. Más kínai nevük: k'in-áa vagy k'o-fu-áa, a muszlim forrásokban kipcsak néven szerepelnek. Mihály szír pátriárka krónikájában komán, az orosz forrásokban pedig polovci, plauci, plaw... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A palócok
Palócföld a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű terület, illetve az Ipoly völgye, a Mátra-hegység környéke, amelyet régebben Felföldnek neveztek. A palócok szállásterülete a magyarországi és szlovákiai Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör történeti megyékre terjed ki, ahol mintegy félszáz településen élnek. Legnagyobb városaik: Ipolyság, Rimaszo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A besenyők
A besenyő - pecseneg - ázsiai származású kipcsak török nyelvű oguz-török nép, amely eredetileg az Altaj-hegység és a Bajkál-tó közötti területen élt; központjuk feltehetően a Szelenga völgyében lehetett. A besenyő az első történetileg ismert kipcsak-török nyelvet beszélő nép a történelemben. Egy kínai forrás -a Szuj-su - egy Taskent-vidéki törzset pejzsunak ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A KÁRPÁT-MEDENCÉBE BETELEPÍTETT ÉS BETELEPÜLT NÉPCSOPORTOK
A magyarságnak a Kárpát-medencébe érkezésekor a hun- és avar maradék népességet kivéve e terület gyéren lakott volt. Theotmár salzburgi érsek 900-ban arról tudósít, hogy "Pannónia teljesen kihalt és elhagyott". A IX. században a nyugati határszélről a frankok "eltüntek", délen a szlovének a Dráván túlra húzódtak ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A MAGYAR EMBER
(A magyarság embertanáról)
A magyarság eredete szempontjából a legdöntőbb bizonyítékot az embertan (antropológia) szolgáltatja. A magyarság eredetét ott kell keresnünk, ahol olyan emberek éltek - netán ma is élnek -, mint amilyenek mi magyarok vagyunk. Ezt a bizonyosságot megszerezhetjük az alaktani jegyek összehasonlítása alapján (népszerűen: "úgy né... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR.KISZELY ISTVÁN:A baromfiak
Őseink belső-Ázsiában is, Közép-Ázsiában is és további átmeneti szállásterületeiken is ismerték és tartottak baromfit, hiszen környezetük is tartott és sírjaikban is ott vannak az útravalónak adott ételek között a csirkecsontok és a tojáshéjak. Hogy hoztak-e magukkal azt eddig nem sikerült bizonyítani. Mivel őseinknek egyetlen szálláshelyükr... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR:KISZELY ISTVÁN:NÉPMŰVÉSZETÜNK KÉT ALAPANYAGA:
A NEMEZ ÉS A "KÉKFESTŐ" BATIK,
VALAMINT A MÉZESKALÁCS
A nemezelés
Textíliáink jelentős részét növényi rostokból állítják elő, Belső-Ázsia lovas népei azonban már a Krisztus előtti első évezredben felfedezték, hogy az állati eredetű rostok is alkalmasak ruháik alapanyagának. A te... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR.KISZELY ISTVÁN:AZ ŐSMAGYAROK VISELETE
Őseink öltözéke
Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr ölt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR.KISZELY ISTVÁN:AZ ŐSMAGYAROK FEGYVERZETE
A fegyver őseinknek éppoly fontos és meghatározó eszköze volt és olyannyira hozzájuk tartozott, mint ruházatuk. A honfoglaló magyar férfinak a fegyver munkaeszköze volt. Dzsajháni 920 táján írta, hogy "a magyarok fegyverei ezüstből vannak és arannyal berakottak", VI. Bölcs León bizánci császár (886-912) Taktikájában így írja le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr.Kiszely István:Őseink egyistenhitéről - Magyarul vagyunk keresztények
Őstörténetünk tudatos meghamisításának egyik érvként használt alappillére volt évszázadokon keresztül a magyarok elődeinek pogányként való felemlegetése. Ehhez természetesen különböző visszataszító cselekedeteket asszociáltak, ami undort váltott ki az úgymond keresztény Európából; értsd: Európa nyug... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiszely István
Őseink egyistenhitéről - Magyarul vagyunk keresztények
Őstörténetünk tudatos meghamisításának egyik érvként használt alappillére volt
évszázadokon keresztül a magyarok elődeinek pogányként való felemlegetése. Ehhez
természetesen különböző visszataszító cselekedeteket asszociáltak, ami undort
váltott ki az úgymond keresztény Európá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Az asszony ott az autóban saját gyerekeire gondolt, akik messze vannak, és nagyon hiányoznak neki, de akikben pillanatnyilag szakadozni látszik a régi anyaimádat. Már több hónapja nem találkoztak. Ritkán beszéltek telefonon. Mindegyik fél várakozó álláspontra helyezkedett. Az asszony úgy érezte, mindent megtett a gyerekeiért, és várva, várta, hogy meglátogassák őket ebben a messzi,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
YOLCADIK FEJEZET
amelyben kitűnik, hogy Misi olyan gyerek, aki nem szereti, ha vele foglalkoznak,
kivált mikor valami kellemetlenség áll a háta mögött: hagyják békén; jó ilyenkor
haza és nagy gondokra gondolni, jó elfelejteni a nagy mellett a kis bajt
Ebéd után leült a helyére, s tanulni akart. A szoba üres volt, csak Nagy úr feküdt az ágyán, s olvas... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MAGYARORSZÁG AZ ANJOU KIRÁLYOK KORÁBAN
Magyarországon a XIII. század végén anarchia uralkodott: a királyi hatalom gyenge volt, az uralkodó nem tudott erős központi hatalmat létrehozni. A nagybirtokosok ellenben megerősödtek, és saját területükön (mely néha több vármegyényi volt) élet-halál urai voltak.
Saját pénzt verettek, ők szedték a királyi adót, és önálló külp... |
|
|
|
|
|
